Adatok

Pesterzsébet területe: 1.218 hektár

Mindez a főváros összterületének 2,3 százaléka, ezzel a hetedik legnagyobb kerület Budapesten. Pesterzsébet a Duna partját érintve Dél-pesten helyezkedik el. Öt városrészből áll: Központi városrész, Gubacsi lakótelep és környéke, Erzsébetfalva, Kossuthfalva, Ipari negyed.

Lakóinak száma : 64.576 (2006)

Lakások száma : 28.540

Egy lakásra átlag 2,4 lakos jut. Népsűrüség: 5301 fő/km2 (2006). A lakosság 3 százaléka beszél németül, 2,9 százaléka angolul.

Az orvosi ellátást 10 rendelő 34 orvosi körzete biztosítja. A szociális foglalkoztató évente 280-300 bedolgozónak nyújt munkát. Évente 600-800 ember jut szociális étkeztetéshez, ellátáshoz.

A kerületben a vállalkozások száma 11.000 körül van, ebből egyéni vállalkozó mintegy 8.000.

Aktív keresők száma: 33.500
Nyugdíjas: 18.800

A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár kerületi fiókja 1950 óta működik. Állománya (1998) kb. 6.500 kötet. Egy beiratkozott olvasóra évente átlagban 46 kölcsönzött egység jut. Ez mintegy 10 százalékkal több a fővárosi átlagnál.

Pesterzsébet nem tartozik a fővárosi műemlékekben, kirándulási lehetőségekben gazdag kerületek közé. A városrekonstrukció keretében az Óvárost nagyrészt lebontották, illetve átépítették.
Műemlék jellegű épület a régi Vásárcsarnok, amely 1925-ben épült, felújítása után falai vasbeton szerkezetűek lettek.

A mai Városháza 1905-1906-ban épült, a második világháborúban súlyosan megsérült. 1947-ben részlegesen újjáépítették, de anyagi okok miatt nem készült el a két tornya, a díszes tetőburkolata és hiányzik az órája is.
A Pesterzsébeti múzeum régen Bocsák villa volt, stílusa neogót és eklektikus. A kerületi múzeum Budapest peremkerületi gyűjteménye, iskolai szertárból lett helytörténeti múzeum. A helyi önkormányzat kezelésében működik.

Az egyház tulajdonában lévő műemlék a Helsinki úton, a Soroksári határ mellett található, XVIII. század végén copf stílusban épült Segítő Mária kápolna, illetve a Szent Erzsébet téri római katolikus templom, amely 1909-ben épült késő gótikus stílusban.
A kerület második legnagyobb temploma a Pacsirta-telepi Magyarok Nagyasszonya templom, amely 1890-1951 között épült és neogótikus stílusra emlékeztet.
Érdekesség a Török Flóris utcai, Eötvös Lóránd Gépipari Szakközépiskola épülete amely 1889 és 1929 között épült székely-magyar stílusban.

Védett a régi Pflum mozi és vendéglő (ma bank és üzletház), a Gaál Imre Galéria és az ékszerbolt épülete, valamint az Ady Endre utca 69-79. teljes utcaképe.
A kerület szobrai között legrégebbi a Városháza előtt álló Kossuth szobor. A Szent Erzsébet téren látható az Anyák szobra, egyedülálló köztéri alkotás Európában. A Pesterzsébeti Múzeum kertjében áll az Anyaság című szobor. Az 1950-es években emelték a Teremszeg utcai park őzikés szoborkútját.

Pesterzsébet legrégebbi kultúrháza a CSILI. Színházterme, táncterme, több klubja, étterme és könyvtára van.
A gaál Imre Galéria szervezetileg a múzeumhoz tartozik, amely időszakos képzőművészeti bemutatók rendezése mellet gyűjti Dél-pest képzőművésueinek jelantősebb alkotásait.
Pesterzsébet emléket állított névadójának és védőszentjeinek is. Erzsébet királyné emlékköve és Szent Erzsébet szobra a Szent Erzsébet téren áll.


Az emléktábla felirata:
"Ó Magyarország, szép világ!
Tudom én, élsz gyönyörű láncon,
Úgy levenném én Rabigád,
Kezem, lásd, nyújtani vágyom..."

 

Az Erzsébeti Sport Klub 1976-ban alakult, elsősorban a lakóhelyi tömegsport részére. Több szakosztállyal működik.
1937-ben alakult és azóta is sikeres a Pesterzsébeti Lövészegylet.
Említésre méltó a Csepeli átjáró mellett található, Magyarországon egyedülálló, sós-jódos melegvízű fürdő. Két kútja van: a termál 644 méter mélyről 43 Co fokos vizet ad, valamint a sós-jódos, amely 112 méter mélyről 15 Co fokos vizet ad.

(XX. és XXIII. kerületi Kalauz)